Főoldal » Otthonunk, a Föld

Otthonunk, a Föld

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Folytatva a világűrben tett utazásunkat, végre megérkeztünk a Naprendszer 3. bolygójához, amely otthonunk a Föld. Sok mindennel lehetne kezdeni a bemutatását, szinte a természettudományoknak nincs egyetlen olyan ága sem, amely ne foglalkozna a Föld valamilyen tulajdonságával, jellemzőjével, ne vizsgálná azt. Én mégis megpróbálom egy olyan oldalát megmutatni csodálatos bolygónknak, amelyet nem mindennap fedezhet fel az ember. Gondolkoztak már el olyan egyszerű dolgokon, hogy mitől lesz élhető egy bolygó, vagy, hogy a bolygó szavunk honnan is eredeztethető, esetleg miért van hidegebb télen, mint nyáron? Többek között ezekre a kérdésekre is választ szeretnék adni a most következő cikk írása folyamán. 

Az egyik ilyen érdekesség, hogy sokszor mondják és a köztudatban is úgy él, hogy a bolygók, a csillagok tökéletesen gömb alakúak. Ez azért nem teljesen van így, főleg Földünk esetében, mivel alakja nem gömb, hanem forgási ellipszoid. Hogy mit is takar ez pontosan? Azt, hogy “a forgás miatt egyenlítője kidudorodik. Az egyenlítői sugár 21,5 km-rel hosszabb, mint a poláris, ám a geofizikai mérések szerint alakja még a forgási ellipszoidtól is eltér egy kicsit.” 1 Pontosabban megfogalmazva a déli saroknél kissé behorpad, az északi saroknál, viszont kicsúcsosodik, de “a maximális eltérés alig 25 méter. A déli mérsékelt területek pár méterrel magasabban, az északiak pár méterrel alacsonyabban vannak az átlagosnál.”2 Összefoglalva tehát a szaknyelv azt mondja, hogy a Föld geoid alakú, azaz nem tökéletes gömb, hanem egyenetlenségek jellemzik, amely jól megfigyelhető a galériában található első képen is.

A bolygónk a Naprendszer belső bolygói közé tartozik, csakúgy, mint a Merkúr, Vénusz és a Mars is. Szerkezete is megegyezik az előbb említett bolygókéval, mivel szintén kőzetekből épül fel, vagyis belsejében vasmag található, amelyet köpeny és kéreg vesz körül. Ezen tulajdonságuk miatt nevezik őket kőzetbolygóknak, vagy föld-típusú bolygóknak a csillagászok. De nézzük meg közelebbről, hogy hogyan is épül fel a Föld, mint bolygó. Jelen ismereteink szerint ez az egyetlen olyan hely, ahol élet alakulhatott ki. S az élővilág élettere a bioszféra. A bioszféra, tehát a Földet övező burok, amely a szilárd kéregnek (litoszféra), a vízburoknak (hidroszféra), és a légkörnek (atmoszféra) az a része, amelyben élet lehetséges. Ezt jól példázza a galéria második képe is.

Csillagászati szempontból a légkör fontossága, tehát abban áll, hogy az élővilág, vagyis a bioszféra számára az élethez szükséges oxigént talmazza, ezen kivűl megvédi a Föld felszínét a becsapódó meteoritoktól és a Nap ártalmas sugaraitól, de a légkör dinamikája működteti a víz körforgását és biztosítja a hőmérséklet viszonylagos állandóságát is, amely elősegítette, hogy élet alakulhasson ki eme bolygón, melyet otthonunknak is nevezhetünk. Ezen kivűl persze sok más tényezőnek is közre kellett játszania ahhoz, hogy az élet megjelenhessen, de ennek vizsgálatához bővebb leírás szükséges, amely már egy különálló cikket is felölel. 

A Föld ellipszis (nem teljesen kör, hanem egy kissé elnyújtott) pályán kering  a Nap körül, ebből adódik az a tulajdonsága is, hogy az év egyik felében közelebb van a Naphoz, míg a másik felében távolabb esik tőle. Az előbbi esetet Napközelnek, az utóbbit Naptávolnak nevezzük. “Az évszakok változását, a tél hidegét és a nyár melegét sokáig azzal magyarázták, hogy nyáron közelebb vagyunk a Naphoz, ezért sok meleget kapunk tőle, télen pedig a Föld kissé eltávolodik a Naptól, ezért lesz hidegebb. “3 Nos, bármilyen furcsa is ez, de éppen fordítva van. Amikor a Föld közelebb van a Naphoz, akkor tél van, amikor távol van tőle, akkor pedig nyár. Hogy is lehetséges ez? Mivel Földünk nemcsak kering a Nap körül, amely az évszakok váltakozásait idézi elő, hanem viszonylag gyorsan  forog is a saját tengelye körül (mindössze 1 nap alatt fordul egyet), amely a nappal és az éjszaka váltakozásáért felel. Ez tehát azért fontos, mert nyáron a Napot sokáig láthatjuk, vagyis a nappalok hosszabbak, és a Nap magasan jár az égen s ez által melegebb lesz. Télen viszont alacsonyan jár, akkor rövid ideig világít, és hidegebbre fordul az idő. Egyszóval hiába vagyunk télen egy kicsit közelebb a Naphoz, sokkal többet számít az, ha hosszabbak a nappalok. Nyáron tehát “a Nap sokáig világít, korán kel és későn nyugszik le. Nagyon magasan jár, hosszú utat fut be az égen, ezért lesz olyan nagy meleg.”4 Ez a magyarázata annak, hogy télen hidegebb van, mint nyáron.

A Földnek egyetlen kísérője van, amely körülötte kering és az a Hold. 27,3 napig tart, amíg egyszer megkerüli a Földet. A Hold sajátossága, hogy mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ennek az oka nem más, minthogy pontosan ugyanannyi idő alatt fordul meg egyszer a tengelye körül, mint ahogy megkerüli a Földet. Így a Hold túlsó oldalát sohasem láthatjuk a Földről. A csillagászok ezt kötött keringésnek nevezik. 

A Hold gravitációs ereje, valamint kisebb mértékben a Nap tömegvonzása felelős az ár-apály jelenség kialakulásáért, melyet naponta kétszer idéznek elő. Az árapály, a tengerek vízszintjének ingadozását, népies kifejezéssel a tengerjárást jelenti. De további érdekesség, hogy ez a jelenség nemcsak a vizek, a tengerek szintjét emeli meg, hanem a szárazföldekre is ugyan ilyen hatással van, mivel a Föld nem teljesen merev test, s így “a földfelszín Hold felé mutató részei kissé megemelkednek (a tengervíz a leginkább, mivel a folyékony testek könnyebben változtatnak alakot erőhatásra).”5

Az éjszakai égboltot fürkészve feltűnik, hogy a csillagok egymáshoz képest változatlan helyzetben maradnak, szinte nem lehet észrevenni parányi eltolódásukat. Ehhez mérten a bolygók a Nap körül keringenek, vándorolnak, ezért az éjszakai égbolton a csillagokhoz képest elmozdulnak, látszólag a csillagok között “bolyonganak“, s ebből ered a magyar elnevezés is, a bolygó szavunk, amely Naprendszerünk planétáit jelenti. 

A következő cikkemben, viszont nem egy másik bolygót, hanem a Föld “égi társát”, a Holdat ismerhetjük meg közelebbről. 

Képek:

  1. google
  2. http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldal01.htm – Bioszféra magyrázata
  3. http://www.konkoly.hu/~kovari/CSILLAGASZAT/tananyag/CSILLAGASZAT/10_01.html
  4. http://tudasbazis.csillagaszat.hu/fold-es-hold/fold-bolygo.html – Geoid alak

Forrás:

1,2 http://tudasbazis.csillagaszat.hu/fold-es-hold/fold-bolygo.html

3S. Tóth László: „A csillagok országútja” Móra Ferenc Könyvkiadó, 1984., p. 21.  

4S. Tóth László: „A csillagok országútja” Móra Ferenc Könyvkiadó, 1984., p. 23.

5 http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold

http://www.konkoly.hu/~kovari/CSILLAGASZAT/tananyag/CSILLAGASZAT/10_01.html

                           

                 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.