Főoldal » Szibériai hideg – kell ez nekünk?

Szibériai hideg – kell ez nekünk?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az elmúlt napokban tapasztalt, sokak szerint „extrém hideg” a legtöbb ember számára csak bosszúságot okoz, nem beszélve a lesett hóról.  Tény, hogy az igen alacsony hőmérséklet megterheli a szervezetünket, veszélyforrás, de ne felejtkezzünk el a „pozitív” hatásairól sem.
Az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával összefoglaló néven a humánmeteorológia foglalkozik.  Magyarországon ez a tudományág még igencsak gyerekcipőben jár, kevés tanulmány készül, de egyre több szakember foglakozik vele. 
Az ember az élővilág legmagasabb fokon szervezett élőlénye, a környezethez éppen ezért mi alkalmazkodunk a legbonyolultabban.  A lassú, hosszú időn át zajló változásokhoz (adott hely klímája, klímaváltozás pl. utazáskor) a hormonális rendszer alkalmazkodik. E kérdéskörrel a bioklimatológia foglalkozik. A rövidebb idejű légköri változások hatására az idegrendszer reagál, e folyamatokat a szinoptikus orvosmeteorológia vizsgálja.
A hidegnek az egészségre közvetlen és közvetett hatása is van. Közvetlen hatás lehet a kihűlés, a fagyási sérülés és a megfagyás. A kihűlés (hipotermia) folyamat már akkor elindul, ha testhőmérsékletünk 37°C alá esik. Dadogás kezdődik, mozgáskoordinációban és szellemi teljesítő képességünkben probléma lép fel. 35°C-on megkezdődik a belső hőtermelés, azaz izmaink remegni kezdenek. Ez azonban a teljes kimerültséghez vezethet. A véráramlás mértékének csökkenése miatt az izmainkban szén-dioxid halmozódik fel és a végtagok elmerevednek.  A testhőmérséklet rohamos csökkenésével végül szervezetünk megkísérli hibernálni magát, ami végzetes is lehet.  Fontos, hogy ne csak a külső hőmérsékletre hagyatkozzunk, hanem a hőérzetet vegyük figyelembe. Esős, szeles időben is hűt bennünket a párolgás, mint a nagy melegben, de ekkor sokkal veszélyesebb lehet. Ha 8-10°C-os hőmérsékletnél testünket 40-50 km/h sebességű szél éri, az olyan mintha -5°C-os lenne a levegő hőmérséklete.
Természetesen az emberi szervezet reakciója a hidegre más és más, mindenki egyedi módon reagál. Az egyik legfontosabb tényező az egészségi állapot. Az egészséges szervezet az időjárási tényezők változására úgy reagál, hogy azt maga az ember van, hogy észre se veszi. Egy legyengült, beteg, vagy akár az állandó stressznek kitett ember reakciója sokkal kifejezettebb. A tapasztalatok szerint a hideghullám után nagyjából három-négy nappal a keringési, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek halmozódása is előfordul. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig odafigyeljünk egészségi állapotunkra. A legveszélyeztetettebb réteg ebben az esetben is az idős- és fiatalkorúak, illetve a krónikus betegségben szenvedők.
Emellett a hétköznapokat is sok ember számára megnehezíti a hideg és a havazás. Gondolok itt a tömegközlekedésben tapasztalható problémákra, késésekre, fennakadásokra. Szintén veszélyforrást jelent a közúton való közlekedésbe is, ilyenkor megnő a koccanásos, esetleg komolyabb balesetek száma, a csúszós utakon gyalog is komoly sérüléseket lehet szenvedni.

Az bejegyzés elején megemlítettem, hogy a hidegnek és úgy gondolom ide vehetjük a havazást is, előnyei is vannak.
Sajnos csak félig mondható pozitívumnak, hogy a hideg idő korlátozza az influenza- és egyéb vírusok terjedését. Ugyanis hideg estén kevesebbet tartózkodunk friss levegőn, sok időt töltünk akár zsúfolt, fűtött helyiségekben, ami így kedvezhet az influenzás megbetegedések elszaporodásának. A hidegnek vírusölő hatása csak akkor van, ha napsugárzással párosul, hiszen az ultraibolya sugarak elölik azokat.
A növénytermesztés szempontjából igen is fontos, hogy valamennyi hótakaró borítsa a földeket. Különösen az őszi búza esetében, hiszen a hótakaró alatt alacsonyabb hőmérsékletet, akár -25°C-ot is kibír.
Másik szempont, hogyha enyhe telünk van (mint a mostani hideg időszakig), a kártevők nem pusztulnak el, hiszen pl a talajba „elbújva” könnyen átvészelhetik a telet (a talaj hőmérséklete télen magasabb) és tavasszal ellepik a kerteket, szántóföldeket stb. , aminek valljuk be nem sok ember örül. Jó példa erre a 2011-es tavasz, mikor is a kullancsok tömeges rajzása az enyhe tél miatt nagyon erős volt. Számtalan megbetegedést okozva mind embernek, mind az állatoknak.
A tavaszi árvizek szempontjából is fontos hogy csapadékos legyen a tél, természetesen csak megfelelő mértékig. Hiszen az ártereket megtöltő vizekben, le tudnak ívni a halak, a ragadozók több táplálékhoz juthatnak, így összességében a halállomány diverzitása növekedni fog. Folyóparti gyerek lévén úgy gondolom ez a hatás egyértelműen nagyon fontos. Személyes tapasztalatom alapján is elmondható, hogy a 2010-ben hosszan elnyúló árvizek rengeteg ivadékot „termeltek ki”, míg a 2011-es tavaszon ez elmaradt. Ennek hatása érzékelhető volt a horgászok körében is, fogásaik messze elmaradtak az előző évi átlagtól (természetes vizekre gondoljunk itt, esetemben Bodrog folyó).
Gyakorlati előnyein túl az élvezeti értékeket is növelheti, hiszen alakalom nyílik hazánkban is a síelésre, és a fiatalabb generációk is megtapasztalják milyen jó is egy igazi havas téli hétvégét a szabadban eltölteni.

Elmondhatjuk tehát, hogy a hidegnek és a vele járó havazásnak pozitív és negatív hatásai is vannak. Nyilván van aki örül neki, van aki nem, de egy valamit biztosan elmondhatunk, mivel tél van ez a normális.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.