Főoldal » Thesszaloniki, Peraia, Égei-tenger – Avagy nyári élményeim Görögországban

Thesszaloniki, Peraia, Égei-tenger – Avagy nyári élményeim Görögországban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mindig is nagyon szerettem utazgatni, új helyeket megismerni. Jártam már több országban (Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, …) is, de például a mediterrán országok valahogy sokáig kimaradtak az életemből. Aztán tavaly nyáron kaptam egy ajándékutat Görögországba, Thesszalonikibe.

A Budapestről a görög városba vezető repülőút nem volt különösen izgalmas, viszont szerencsére nem tartott sokáig. Alig másfél óra múlva landolt is a gép a Thesszaloniki Nemzetközi Reptéren. A reptérről taxival mentem a Peraiában lévő hotelhez, ugyanis itt foglaltam le a szállást.

Peraia Thesszaloniki külvárosa, amely a Thermaikos-öböl déli partján fekszik a reptértől 4 km-re, a városközponttól pedig 15 km-re.

Tikkasztó melegben érkeztem meg a hotelbe, ahol a kedves fogadtatás, “szobavizit” után célba is vettem a tengert.

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, a görög-, és az Anatóliai-félsziget között helyezkedik el. Területe mintegy 214.000 km2, legnagyobb mélysége 3543 m. Több szigete is van (Égei-tengeri szigetek, Kükládok, Szporádok, …) és szinte mindegyik Görögországhoz tartozik. A szigetek egy része vulkanikus eredetű.

Peraia homokos tengerpartjával, hangulatos kis tengerparti éttermeivel nagyon megfogott.

A víz is nagyon kellemes volt (Az Égei-tenger felszíni vízhőmérséklete nyáron 21-26 °C, télen 10-16 °C.) (https://en.wikipedia.org/wiki/Aegean_Sea), viszont nem árt tudni – főként azoknak, akik nem tudnak úszni -, hogy ezen a partszakaszon hirtelen mélyül a tenger.

Peraia – Tengerpart

Peraia – Napnyugta

Miután egy kellemes napot töltöttem Peraiában, úgy döntöttem, hogy megnézem Thesszalonikit. Pereiából komp visz át a városba, ami kb. 1 órás utat jelent.

Thesszalonikit Kr. e. 315-ben alapította Kasszandrosz makedón uralkodó és feleségéről (aki egyben Nagy Sándor féltestvére is volt) Thesszalonikéről nevezte el.

Thesszaloniki Görögország második legnagyobb városa, ipari, kereskedelmi, gazdasági és kulturális központ, a Közép-Makedón régió székhelye.

Kb. 5-6 órás sétával is meg lehet nézni a város fő nevezetességeit, de a csaknem 40 fokos mediterrán nyárban inkább a buszt ajánlom.

A kompból már messziről láttam a parton álló Fehér tornyot, és Nagy Sándor lovasszobrát, a város két fő látványosságát.

A nagy makedón hadvezért, Nagy Sándort ábrázoló impozáns bronz lovasszobor Evangelos Moustakas görög szobrász alkotása. A több mint 6 méter magas emlékmű Görögország legmagasabb szobra. A város egyik legtöbbet fényképezett látványosságát 1973-ban emelték és 1974-ben mutatták be. (http://www.greekguide.com/en/thessaloniki/statue-of-alexander-the-great/e/290139459310)

Thesszaloniki – Nagy Sándor lovasszobra

A Fehér torony az Oszmán Birodalom alatt épült. A 19. században börtönként funkcionált, a janicsárok például itt végezték ki a foglyaikat. Erre utal régebbi neve, a Véres torony is. 1890-ben a zsidó foglyok fehérre meszelték a tornyot, hogy ezzel visszaszerezzék a szabadságukat. Azóta nevezik Fehér toronynak.  Jelenleg múzeum működik benne, amelyben Thesszaloniki történelmét mutatják be.

Miután bepillantást nyertem a város teljes történelmébe, felmentem a toronyba, ami kissé fárasztó volt a fülledt melegben, de megérte, mert nagyon szép kilátás tárult elém a tengerre, és a városra.

Thesszaloniki – Fehér torony

Thesszaloniki – Kilátás a Fehér toronyból

Ezután a toronytól nem messze lévő Galerius diadalívét néztem meg, amely a város egyik legfontosabb római kori műemléke. A diadalívet Galerius római császár emeltette 303-ban a perzsák fölött aratott győzelme emlékére. A császár Thesszalonikit választotta birodalma fővárosának. Az emlékmű csatajeleneteket ábrázol (pl. a császár mezopotámiai hadjáratait), valamint magát a császárt katonái körében.

Thesszaloniki – Galerius császár diadalíve

A diadalív mellett található a város másik legfontosabb római kori műemléke, a Szent György (Agios Georgios) rotunda, amely egykor Galerius császár mauzóleuma volt. Először keresztény templommá alakították át a 4. század végére, majd a 16. században török dzsámivá, amelyhez hozzáépítettek egy minaretet. 1912 után ismét ortodox templom lett.  A Szent György rotundát 1988-ban az UNESCO felvette  a világörökségi helyszínek listájára.

Thesszaloniki – A Szent György rotunda kívülről…

… és belülről

Végül nem hagyhattam ki a nevezetességek sorából a Hagia Sophiat sem, ami a város egyik legrégebbi temploma. A 8. században építették az isztambuli Hagia Sophia mintájára. Szintén rajta van az UNESCO Világörökségek listáján.  Sajnos zárva volt amikor ott jártam, így csak kívülről csodálhattam meg.

Thesszaloniki – Hagia Sophia

Thesszaloniki amúgy tipikus mediterrán város szűk, kanyargós sikátorokkal, macskaköves utcákkal, hangulatos éttermekkel, kávézókkal, különféle csemegéket kínáló utcai árusokkal. A több százezres lakosú nagyváros nekem inkább egy zsúfolt kisváros benyomását keltette, de tény, hogy nagyon hangulatos, és ez nagyon tetszett benne. Az egész város “tiszta történelem”, tele ókeresztény, bizánci, római emlékekkel. Akit érdekel az ókor történelme, építészete, kultúrája, annak mindenképp érdemes ide eljönni, de annak is bátran ajánlom, aki élvezi a nyüzsgő mediterrán városok hangulatát.

Nem véletlen,  hogy 2013-ban a  National Geographic Magazin Thesszalonikit a világ legnépszerűbb turistacélpontjai közé sorolta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.