Főoldal » Tojásgomba

Tojásgomba

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az előző (gombás) írásom folytatásaként egy igencsak ritka gombát szeretnék megmutatni. Két éve (2011) augusztusban ért az a szerencse, hogy hosszú évek után ismét találkoztam pár példányával. Ráadásul abban az évben az év gombája is lett a Császárgalóca (Amanita caesarea)

Magyarország egyes vidékein, szerencsémre a Mecsekben is – savanyú talajú erdőkben, tölgyesekben vagy szelídgesztenyésekben terem. Nagyobb mennyiségben azonban csak kevés helyen található meg, és igencsak kedvező időjárás szükséges a nagyobb terméshez. Ezért egyre ritkábban fordul elő, és a kímélendő fajok közé tartozik. Szerepel a Vörös listán is.

A rómaiaknál igen kedvelt volt ez a gomba is (Cézárok gombája volt – latin neve utal is rá), akárcsak a vargánya, és “boletus” (csemegegomba) névvel illették (ma azonban a boletus a tinóru gombák tudományos neve).

A Császárgalócát igencsak könnyű felismerni, Fiatal korában egy tojásban, zárt burokban van, ami felszakad, és ebből nő ki a gomba, azaz kialakul a kalap és a tönk. Ráadásul az egyetlen galócaféle, aminek csak a bocskora fehér, lemezei, tönkje, gallérja sárga, a kalapja aranysárga, narancsvörös színű. Húsa puha és sárgásfehér, az ételt sárgára színezi. 

[token node title-raw]

Bár sokféleképpen felhasználható, akár gombapörköltnek is (isteni finom), ám a szakácskönyvek leginkább egyes fogások kiegészítőjeként ajánlják. A Császárgalóca tehát egy olyan gombaféle, amit nem illik “csak sütve” megenni. Annál sokkal nagyobb becsben kell tartani.

Fotóim a mecseki “tojásgombáról” és a termőhelyéről a galériában.

felhasznált anyagok: wikipédia, gombahatározó, fényképek a szerző saját fotói

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.