Főoldal » A “Királyok városa” – Székesfehérvár

A “Királyok városa” – Székesfehérvár

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A mai város elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kisméretű kővárat építtettek, benne nagyfejedelmi palotával és a templommal. Első királyunkat itt koronázták meg 1000 karácsonyán. Az 1083-ban szentté avatott király ide jelölte ki királyságának székhelyét, kiépült a korai város, benne István király hatalmas bazilikájával. 

Ebben őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket. Évente két alkalommal itt tartották meg az országgyűlést. A középkorban a királyi bazilikában koronázták meg 43 királyunkat, közülük 15 királyt ide is temettek el, ezért aztán méltán nevezik a „királyok városának”.

A koronázások, királyi esküvők és temetések mellett további országos jelentőségű események zajlottak Székesfehérváron. Az itt megtartott 1222-es Országgyűlésen hirdette ki II. András király az Aranybullát, az ország első alkotmányát, mely a lakosság jogait és a nemesi kiváltságokat rögzítette.

Szent Istvánt követően Mátyás uralma alatt fejlődött nagy léptekben a város. Legrégebbi ma is látható műemléke, a gótikus Szent Anna kápolna is ekkor épült. A virágzásnak induló város fejlődésének a törökök átmenetileg véget vetettek, majd ezt követte a Rákóczi szabadságharc és a század végén pusztító pestisjárvány.

Ma a bazilikának csak a romjait találjuk a Romkertben, s a látogató el sem tudja képzelni a monumentális épület méreteit: a Belváros valamennyi ma álló temploma elférne benne. A 18-19. században Székesfehérvár újra virágzó várossá vált. A Belváros megőrizte középkori utca szerkezetét, díszei a barokk, rokokó és copf épületek lettek.

Városnéző túránk során évszázadok közt utazgatva próbáljuk meg elképzelni őseink mindennapjait. Az idő elfedi a múltat, napjaink településein modern vagy akár száz-kétszáz éves épületek között járva sokszor észre sem vesszük, vagy furcsa, oda nem illő foltnak érezzük és nem értjük a múlt egy-egy, hajdani nagyszerűségét nyomokban is alig őrző emlékét.

A Fő tér keleti szélén húzódó romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. A templom alapítója maga az államalapító Szent István volt, akit itt temettek el, és akinek halála után, a város török kézre kerüléséig minden magyar királyt e falak között koronáztak meg.

A Szent István király Múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet tárgyi- és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása. A múzeum kitűzött célja, hogy a múlt emlékeit és a jelenben folyamatosan életre keltő művészetet oly módon tárja a látogatók elé, hogy az számukra élvezhető “időutazást” jelentsen.

Székesfehérvár ékessége a Bory-vár, mely az Öreghegyen áll. A várat Bory Jenő szobrász és építőművész alkotta saját tervei alapján, mondhatnánk úgy is, hogy belekomponálta a tájba. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

A várban a Bory család festőművészeti képtára mellett szobrok egész hadát csodálhatjuk meg a folyosókon, ahol méla csodálkozással akár órákat is eltölthetünk.

Székesfehérvár, mint a királyok városa, a honfoglalás kezdetétől kiemelten fontos hadászati-katonai központ, mely minden korban meghatározó szerepet töltött be. Hosszabb kutatómunka eredményeként 2009-ben került jelenlegi helyére az úgynevezett Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény, amely feldolgozza Székesfehérvár katonai helyőrség eseményekben gazdag múltját egészen napjainkig.

Székesfehérvár szabad királyi város rangját az államalapító Szent István királytól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket. A szobor talapzatán három oroszlán tartja az országalmát, a rajta körbefutó felirat jelentése: „Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből”.

A hagyomány szerint 1222-ben II. András a Csúcsos-hegyen hirdette ki a király és a nemzet jogait, kötelezettségeit és nemesi kiváltságokat rögzítő Aranybullát. Rétfalvi Sándor az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára mészkőből készített alkotása ennek állít emléket.

A hajdani vár falához házak épültek, belőlük alakult ki a középkori utca. Ha belépünk a Kossuth udvarra, úgy érezhetjük, mintha egy apró városkába érkeznénk. Itt találjuk az órajátékot, mely naponta öt alkalommal zenél. Az órajáték alatti helyiségekben nyílt meg 2009-ben az Óramúzeum, mely egy magángyűjtemény több száz értékes darabját mutatja be.

A látnivalók megtekintése után, vagy közben érdemes megpihenni hazánk legizgalmasabb éttermében, a 67-ben, ahol a „67-es generáció” folyamatosan a minőségre törekedve egyedi ételeivel, desszertjeivel kápráztatja el a betérőket. Igazi különlegességnek számít a gyömbéres meggy fagylalttal készült Lúdláb sütemény, a kávés creme brulée, vagy épp a házi készítésű fagylalttal tálalt Valhrona csokitorta

A városról és látnivalóiról bővebben a www.szekesfehervar.hu oldalon olvashattok, és akinek felkeltették az érdeklődését az imént említett desszertek, az az alábbi oldalon „csemegézhet” belőlük: www.67etterem.hu

Képek: www.67etterem.hu,www.freeimagefinder.com,www.szekesfehervar.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.