Főoldal » A Kisherceg, a Nagy Varázsló és egy darabka Roquefort sajt

A Kisherceg, a Nagy Varázsló és egy darabka Roquefort sajt

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

“Amióta az eszemet tudom, szerettem volna eljutni a Le Petit Prince írójának szülővárosába. Egyesek legyintettek – szürkeség, unalom, a takácsok hátrahagyott műhelyei, az ipari forradalom mozgalmainak utózöngéje – egyszóval nincs ott semmi.

Bocsánat, mikor jártatok ott utoljára? Húsz éve? Nos, az oroszlán időközben felébredt. Körülötte hancúroznak kölykei – lenyűgöző múzeumok, merész divatcsarnokok, elképesztő épületek, diszkó-ködben pulzáló éjszakai klubok, ötletesen markáns éttermek, a terméskőből emelt, romantikus chateau-k. A városban trendi lett a modern. S mindezt úgy, hogy harmóniában maradt a ténnyel – Lyon Franciaország egyik legrégebbi települése.

Napjaink Lyonjának egyetlen pechje, hogy a francia pódiumot meg kell osztania a világ talán legünnepeltebb városával, Párizzsal. Ám ugyanakkor van egy hallatlan előnye a metropolisszal szemben: Lyon emberi léptékű. Nem telepszik az utazóra. S ezt az ember már a repülőgépen, odafelé tartva is érzi. A pilóta társasági lény, a kedvünkért hurkot ír le a város fölött, s elmondja, hogy az alattunk egymásba ömlő két folyó közül balra a nőies la Saone, jobbra a férfias le Rhone, a közbezárt félsziget a Presquile, a városközponttal. A Saone folyótól nyugatra látható hegy azzal a hatalmas katedrálissal a Fourviere, lábainál a történelmi óváros, a Vieux Lyon, s végül, ha a Rhone túlsó partjára vetjük szemeinket, a polgári negyed tömbjei mögött megpillanthatjuk Lyon modern jelképét, a Part-Dieu tornyot. Ereszkedünk, a gép orra alatt megjelenik a nemzetközi reptér absztrakt, gitárnyakra emlékeztető rajzolata. Ki másról, mint a Kisherceg pilóta-szerzőjéről, Antoine de Saint-Exupéry-ről van elnevezve.

Körbetaposva

A gasztronómia világában Franciaország az önjelölt császár, de Párizs érthető bosszúságára gyakran Lyon aratja le a babérokat, mint az ország gasztró-fővárosa. A ringben ádáz küzdelem dúl, az adok-kapok nem mindig egyértelmű, de tény, hogy amióta az “áldott kezű”, s mellesleg világhírű séf, Paul Bocuse neve összeforrt a lyoni konyhával, a meneteket többnyire a franciák második legnagyobb városa nyeri.

Ám mielőtt kulináris csodákba feledkeznénk, fedezzük fel röviden e karmait nyújtogató város látványosságait, melyek díszletként szolgálnak a konyhaművészet csodálóinak. Felejtsük el a magnetofonos panoráma buszt, vagy a napernyőjét magasra tartó idegenvezetőt! E célra a legalkalmasabb eszköz az e-bike vagyis az elektromos bringa. Mégpedig az a fajta, melyet tekerni is kell, de a folyamatosan töltő akku rásegít a pedálra. Lyonban 350 kilométer elkülönített bringaút van kiépítve, a közösségi hálózat 325 kölcsönző állomást üzemeltet, 3000 géppel. A bordó-ezüst kerékpárok GPS-el rendelkeznek, melyek egyben a műszaki állapotot is rögzítik.

Lyoni zsebnotesz

Bemelegítési körök Európa legnagyobb sétaterén, a Napkirály, XIV. Lajos lovas szobrával ékesített Place Bellecour-on, megcsodáljuk a békét szimbolizáló Virágfát, majd átsuhanunk a Saone-t keresztező Bonaparte hídon az Óváros szívébe. Az egykor olasz bankárok által benépesített Vieux Lyon reneszánsz hangulattal, szűk sikátorokkal, váratlanul felbukkanó terecskékkel fogad bennünket. A középkori épületeket rejtett passzázsok labirintusai kötik össze, a hajdani selyemtermékek biztonságos szállítására. A kanyargós utcácskákban kiskocsma jellegű bouchon-ok és kávéházak illatfelhői, hamisítatlan francia butikok hangulatlámpái, a péküzletek nyálcsorgató kirakatai keverednek. A IV. századi románból gótikussá formálódott Saint Jean templomban esküdött IV. Henrik és Medici Mária, a hasonlóan elnevezett téren tartják szeptemberben a híres lyoni kerámia vásárt.

A bringákon maximumra állítjuk a rásegítőt, s felkaptatunk a Világörökség részét képező Fourviere-hegy oldalán. Meglátogatjuk az Augustus korabeli római színház részben helyreállított romjait, színpadán júliusban Bob Dylan kísérte magát gitáron és szájharmonikán, de fellépett rajta a többi közt Juliette Gréco és Sting is. A hegy csúcsán uralkodó Notrer-Dame de Fourviere bazilika a második leglátogatottabb műemlék az országban – stílusában egyszerre klasszikus, gótikus, bizánci és neoklasszikus. A város felöli Esplanade mellvédjéről nyílik a legpazarabb panoráma Lyonra

Száguldás lefelé, a Koenig-hídon át, és fel a város másik dombjára, a Croix-Rousse-re, mely régen a selyemszövők negyede volt. A meredek, sokszor lépcsős utcák mentén, majd a kinyíló “fennsíkon” bentlakásos műhelyeket állítottak fel a mesteremberek, ezeket ma kapós apartmanokká alakították át, melyek alól autentikus bisztrók, egyedi üzletek, sarki piacok és nyári “vurstlik” csalogatják a nézelődőt. A Maison des Canuts (Selyemszövők Háza) bemutatja a mesterség fogásait, a Mur des Canuts, a Selyemszövők Fala viszont egyszerűen lenyűgöző példánya a Lyonban dívó tűzfalfestés divatjának!

A Rhone folyót szeljük át a Churchillről elnevezett hídon, a Part Dieu oldalra, s gyönyörködünk a 105 hektáron terpeszkedő Téte d’ Or Park körömvágó ollóval karbantartott kertjében. Fantasztikus hely a bringásoknak, a sétálóknak, a görkorizóknak, és a babakocsival kocogó anyukáknak. A park szívében ingyenesen látogatható állatkert búvik meg, 130 “lakóval”és túloldalán az ultramodern Nemzetközi Központ pasztellszínű épületsora, melyet megszakít a kegyelmet kapott Kortárs Művészeti Múzeum patinás otthona.

A Rhone bal partján indulunk vissza, a modern városrész peremén, lélegzetvételre megállunk a Part-Dieu torony alatt, megcsodálva mind a 165 méterét, majd száguldó pillantást vetünk a reménybeli olimpiára épült úszókombinátra, mielőtt az elsőként felavatott Rhone hídon, a Pont de la Guillotiére-n visszatérünk a félszigetre.

A Presqu’ile a város tradicionális gazdasági és politikai centruma. A már megismert Bellecour téren kívül az Operát, a Hotel de Ville-t, vagyis a Városházát – ahol először énekelték el a Marseillaise-t -, és a Saint Pierre palotát, a jelenlegi Szépművészeti Múzeumot érdemes meglátogatni. Érdekes és trendi a félsziget csúcsán Confluence (Egyesülés) néven kialakult futurisztikus városrész, formabontó fantázia épületeivel, melyeket az elhagyott raktármonstrumok és kikötői berendezések újrahasznosításával kreáltak. Ilyenek a le Cube Orange irodaház, a Sucriére Kiállítócsarnok, a Dock40 hipszter étterem-tánchall, a Le Progrés alumínium háztömbjei, a Place Nautique dock mentén felhúzott formabontó “pláza”. A romantikát a Port Rambaud rakpartja mentén kikötött bárkaotthonok őrizték meg…

Az oroszlán nyomában

A lyoni polgár arasszal magasabban hordja a fejét, mint akárki más Galliában. A mottó: Avant, avant Lion le melhor! (Gyerünk, gyerünk, Lyon mindenek előtt!) S a provinciális tájszólásban az “y” betű helyére “i” kerül, vagyis a város neve Oroszlán-ra hasonul, ügyes költői fogásként. Azonban hiába szerepel a vadon királya Rhone-Alpes régió fővárosának címerében, mai neve a római Lugdunum (Nap-Isten Hegye) elnevezés lekopott változata.”

A cikket az alábbi helyről másoltam, mert érdemesnek tartottam arra, hogy többen is megismerhessék, akik érdeklődnek a téma iránt.

Forrás: http://www.vjm.hu/vilag/a-kisherceg-a-nagy-varazslo-es-egy-darabka-roquefort-sajt/9328/?&utm_source=newsletter&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2013-06-12

Fotó: Creative Commons

http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Monuments_historiques_in_Lyon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.