Főoldal » A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az élőzenei szektor leállt

A koronavírus-járvány az élőzenei és fesztivál-szektor azonnali és teljes leállását okozta -felkészülési idő, kárenyhítés és pótlólagos üzleti irányok kidolgozásának lehetősége nélkül. A szektor szereplői megértik és támogatják a széles közönséget elérő lehetőségeikkel a járványmegállítására vonatkozó kormányzati és társadalmi törekvéseket. Ugyanakkor gyors beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban.

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

Számításaink szerint összesen közel 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása. A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban.

A kieső jövedelmek mértéke természetesen nagyban függ attól, hogy meddig tart a járvány és az élőzenei rendezvények elhalasztásának szükségessége.

De még a pozitívabb forgatókönyv szerint is legalább 13Mrd forint jövedelemről le kell mondania az iparágnak, aminek meghatározó része, legalább 4-5 milliárd forint, a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni.

 

Számításaink szerint összesen közel 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása. A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban.

A kieső jövedelmek mértéke természetesen nagyban függ attól, hogy meddig tart a járvány és az élőzenei rendezvények elhalasztásának szükségessége.

De még a pozitívabb forgatókönyv szerint is legalább 13Mrd forint jövedelemről le kell mondania az iparágnak, aminek meghatározó része, legalább 4-5 milliárd forint, a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni.

A felmérések alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60%-át az élőzenei fellépésekből szerzik. Ezen felül a zenészek másik fontos bevételi forrása a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj, melyek bevételük további több mint 15%-át teszik ki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is drasztikusan beesik. Várhatóan a zenészeknek mind a két bevételi forrásáról le kell mondania, így jövedelmük több mint 70%-a fog hiányozni a következő hónapokban.

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

Javaslataink az iparág vállalkozásainak segítésére:

• Munkáltatói járulékkedvezmény meghosszabbítása: járulékok elengedése az év végéig.
• Támogatási alap létesítése a szektor vállalkozásainak azért, hogy a 2019-ben igazolt (személyi jellegű költségeken felüli) működési költségeik maximum 50%-ig támogatást kaphassanak.
• Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig.
• Jegyvisszaváltás szabályozásának felülvizsgálata.
• EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projektek teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése.

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra

Javaslataink az iparág dolgozóinak megsegítésére:
• Atipikus foglalkoztatási formák (kata, kiva, ekho) adó- és járulékterheinek elengedése, az előadóművészethez kapcsolódó egyéb tevékenységek esetében is (pl. hangszerészek, hang/fénytechnika kereskedelem, stb.)
• Katás dolgozók előadóművészethez és rendezvényszervezéshez köthető bevételeinek pótlása az előző évi bevétel 60%-ig.
• Az NKA programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek hozhassanak létre pályázati alapot a megszorult művészek átmeneti megsegítésére, vagy a jogosultak döntése alapján jogdíjként feloszthassák. Az ilyen szociális támogatások iparágon belüli elosztásában a jogkezelők a legtapasztaltabbak. Ennek az általunk leginkább támogatott megoldása az, ha a befizetendő díjat az állam a jogkezelőknél hagyja, s emellett az NKA forrásait megfelelően kipótolja. Elképzelhetőnek tartunk azonban olyan megoldást is, hogy az NKA csak válsághelyzet hosszával időarányos befizetésektől tekint el, s a fennmaradó részt a válsághelyzet lejártát követően változatlanul be kell fizetni és programfinanszírozásra kell fordítani.
• Közös jogkezelők mentesítése a jogosultak jogdíjkifizetése utáni szociális hozzájárulás befizetése alól 2020-ban, hogy az összegek a kifizethető jogdíjak mértékét növeljék.
• Jogdíjak személyi jövedelemadó-mentessége 2020-21-ben.
• Vendéglátóhelyektől várható jogdíjkiesések kompenzációja

További javaslataink a károk enyhítésére:

• A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését.
• Javasoljuk a magyar zenei kvóta 10-15% százalékpontos megemelését a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak.
• Élő, virtuális koncertek támogatása.
• Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.