Főoldal » A kukorékoló vaskakas és a kémnő

A kukorékoló vaskakas és a kémnő

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A legtöbb Győrről szóló cikk így kezdődik: Győr a vizek városa, a találkozásoké, a hidaké, és persze a szerelmeseké. De Győr mindezek mellett szülőváros is, lakótelepekkel, parkokkal, a belvárosban apró szűk utcákkal, a híres Tejivóval, a régi Rába mozival és a Nemzeti Színház mögötti gyros büfével.

Bár már egy ideje Budapesten élek, Győr mindig egy olyan ékszerdobozka marad számomra, amiben sok kis külön rekesz van, és minden részében más kincs. Panellakásos városrészek, piros mászókával és gyerekzsivajjal; az épületek alatt öreg posta és fagyizó. Gyárvárosi rész, ahol megállt az idő; öreg házak és zárt parkok sora. A belváros, ahol jól megférnek egymás mellett a modern és a 17-18. századi épületek; macskaköves utcácskák, a Rába part bája, a Káptalan-domb nyugalma és a remek fagyizók.

A fényképek készítése közben visszarepültem a gyermekkoromba, mikor még csak ismerkedtem az öreg falakkal, a hatalmas Bazilikával, melynek alapjait Szent István király uralkodása alatt rakták le. A templom sok-sok évszázad alatt érte el mostani formáját. A gótikus kápolnát, melyben ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke található, Héderváry János püspök építette a 14. század végén. A mohácsi csata (1526) után tűzvész, majd egy robbanás ledöntötte mindkét tornyát, a törökök pedig ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták.
Helyreállítását az 1630-as években kezdték meg, a templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek köszönhetjük. A Bazilika mögött, nemrégen létrejött látogatóközpont is, az ő nevét viseli. 

Mikor a vaskakas kukorékol

Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. A település történelmi magja, melyet a rómaiak Arrabonának hívtak, a mai Káptalandombon alakult ki. A honfoglaló magyarok nem véletlenül telepedtek le itt, hiszen árvízmentes településrésznek számított. Szent István király, uralkodásának első évtizedében (1000-1009) Győri Püspökséget alapított Győrben, és egyházi-igazgatási központtá tette. V. István volt az, aki 1271-ben szabad királyi várossá nyilvánította. Pusztulására, 1541-ben, Buda eleste után került sor, mikor a portyázó törökök felégették épületeit.

Győr 1594-ben török uralom alá került. A város elfoglalói a Duna kapu térre állították az azóta szimbólummá vált vaskakast, mint széljelzőt, és azt mondták, hogy Győr csak akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a kakas kukorékolni kezd és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később 1598-ban, a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak elérték a Fejérvári Kaput. 

Egy bátor huszár ekkor felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát és kiűzték a törököket Győrből.

Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért. Azonban 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet.

Győr a 18. században gyorsan növekedett, köszönhetően a virágzó dunai kereskedelemnek. Ebben az időben épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei is. A 19. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei állították meg.

A Vagongyár létrehozása után, és az idetelepült Ágyúgyár miatt, Győr lassan iparvárossá vált, de a két világháború ennek a fejlődésnek is véget vetett. Az ipar 1949-től kezdve tudott csak visszarázódni az addigi ritmusba. Ekkor azonban már egyre többen költöztek Győrbe. Természetesen, mint több más helyen, a rendszerváltás után itt is hanyatlásnak indultak a hagyományos üzemek, de mivel a város vezetősége kezdettől fogva támogatta a multinacionális cégek letelepedését, ezért Győr továbbra is előre halad, oktatás, kultúra, sport és idegenforgalom terén is. A Győri Ballett a város egyik büszkesége például, 2009-ben ünnepelte 30. születésnapját. A Győri Balett Markó Iván és az Állami Balettintézet 1979-ben végzett növendékeinek alapításával jött létre. A társulat napjainkban Kiss János, korábbi alapító tag vezetésével sikert sikerre halmoz, és a világ minden pontján öregbíti hazánk, és Győr városának hírnevét.

Kémnő és bírságoló szobor

Ha sétára indulunk Győr belvárosában, akkor lépten-nyomon legendákba, régi történetekbe ütközünk. Szinte egy olyan hely, szobor vagy épület sincsen a városban, amihez ne kötődne valami különös történet. Az én egyik kedvencem Kisfaludy Károlyról, a neves magyar költőről és drámaíróról szól, aki a Bécsi kapu téren magasodik a város fölé. Érdekessége, hogy legendája nem életében született, hanem szoborsága idején. Ugyanis ha jól megfigyeljük a bronzszobrot, az író jegyzetlapokat és pennát tart a kezében. Az első történet szerint Kisfaludy kevéssel 8 óra előtt jól körülnéz a téren, és felírja az elkésők nevét, mivel sok diák szalad át a belvároson reggelente, hogy odaérjen az iskolába. A másik feltevés szerint, a tilosban parkoló autókról vezet külön feljegyzést, és rögtön el is juttatja azt, a szomszédos utcában található irodába. Tehát számos városi feladata van a felelősségteljes bronzszobornak.

Ennyi kulturális emlék és legenda mellett, nem csoda, hogy Győr Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa. 2010-ben a Kultúra Magyar Városa címet is elnyerte, 2017-ben pedig itt rendezik meg az Európai Ifjúsági Olimpiát.

De a város történelmében sok gyászos nap is szerepel, melyek oly nagy hatásúak voltak, hogy még Jókai Mór is “megénekelt” közülük egyet. A lőcsei fehér asszony ugyanis tényleg létezett, és 1713 áprilisától, két éven át raboskodott a Rákóczi Ferenc utcai régi városháza börtönében. Korponainé Géczy Juliannát azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe azonban csak diplomáciai volt – leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között – a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Az asszonyt hosszas bírósági eljárást követően 1715. szeptember 25-én a győri piactéren, a mai Széchenyi téren a tömeg szeme láttára fejezték le.

A győriek és az öreg, sokat látott házak, templomok, terek, hidak és rakpartok azonban képesek szembenézni ezekkel az eseményekkel és elraktározva őket, tovább élni, bebizonyítva, hogy hagyományok és a modern gondolkodás igenis megfér egymás mellett.

A cikket az alábbi helyről másoltam, mert érdemesnek tartottam arra, hogy többen is megismerhessék, akik érdeklődnek a téma iránt.

Forrás: http://www.vjm.hu/itthon/a-kukorekolo-vaskakas-es-a-kemno/9018/?lstparts=0

Fotó: http://www.gyorhotels.hu/gyor-gyori-szallas/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.