Főoldal » A legelső és legszebb

A legelső és legszebb

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Egykoron a vészmadarak attól tartottak, hogy alapjait kimossa a Duna sodra, melynek következtében majd összeomlik vagy leszakad, a pilléreinél kialakuló jégfeltorlódás pedig rémísztő árvizet zúdít a székesfővárosra. Szerencsére nem lett igazuk, több mint másfél évszázada „állja a sarat” legelső és máig legszebb hidunk, a Lánchíd.

Kerek évfordlót ünnepel az „öreg hölgy”, 170 éve, 1842. augusztus 24-én helyezte el alapkövét József nádor a folyó medrében, s hét esztendővel később, 1849-ben adták át a forgalomnak. A Duna teljes szakaszának második, az egész magyarországi szakasznak pedig az első állandó hídja! Széchenyi István kezdeményezésére az angol William Tierney Clark tervei alapján készült, a kivitelezés irányítója pedig a skót származású Clark Ádám volt.

A szabadságharc idején az építkezés lelassult, mivel hol az egyik, hol a másik hadviselő fél akarta a majdnem kész hidat átjárhatatlanná tenni, ezzel meghiúsítva az ellenség átvonulását. Az osztrák csapatok 1849 januárjában megszállták Pestet, majd a honvéd hadsereg közeledtével visszavonultak Budára és megkezdték a híd felrobbantásának előkészítését. Clark Ádám a láncok lehorgonyzásának felrobbantását a lánckamra elárasztásával, a szivattyúk szétszerelésével és némely alkatrészek összetörésével előzte meg. Néhány héttel később a visszavonuló magyar csapatok parancsnoka, Dembinszky tábornok akarta felégetni a pályaszerkezetet, de erről Clark Ádámnak sikerült őt lebeszélnie.

A fővárosi hidak közül korát és hírnevét tekintve is első hidunk, teljes nevén Széchenyi lánchíd, fővárosunk egyik jelképe. Öntöttvas díszei, nyugodt méltóságot és egyensúlyt sugárzó szerkezete a legszebb ipari műemlékeknek kijáró helyre emeli Európában. A két hídfő oroszlánszobrai, Marschalkó János munkái, 1852-ben készültek. Szerencsésen túlélték a II. világháború rombolását. Világcsoda volt a maga idejében, párját csak Londonban találhatták. Az első pest-budai állandó híd hosszú partszakaszok között teremtett kapcsolatot. A legközelebbi ilyen építmény akkoriban Bécsben volt található. 

Az 1834-ben a svájci Fribourgban elkészült Grand Pont Suspendu (Nagy Függőhíd) után a második legnagyobb függőhíd volt, de mivel az kábelhíd, így a világ legnagyobb láncokra felfüggesztett hídja (lánchídja) címet sokáig viselhette (1903-ban a régi Erzsébet híd vette át tőle ezt a címet). Építése idején a világ egyik legkorszerűbb és legjobban merevített függőhídja volt.

A Lánchíd a budapesti hidak közül a legkeskenyebb forgalmi útpályával rendelkező budapesti híd: a gyalogosforgalom számára létesített két járdán kívül mindössze 2×1 sáv áll a járműforgalom rendelkezésére. Ezen kívül a Lánchíd az egyetlen közforgalmú budapesti híd, amelyikhez nem kapcsolódnak közvetlenül szélesebb főútvonalak, helyettük két körforgalmú tér található mindkét hídfőjénél, a Széchenyi tér Pesten és a Clark Ádám tér Budán.

A nyelv nélküli oroszlánok legendája – Számos anekdota fűződik a hídhoz, legismertebb az, hogy a hídfőket díszítő oroszlánoknak nincs nyelvük, s ezért annyit csúfolták a szobrászt, hogy az a Dunába ugrott. Valójában még az 1870-es években is élt és ezt üzente a gúnyolóinak: “Úgy legyen nyelve a te feleségednek, mint az én oroszlánjaimnak, akkor jaj neked!” Az oroszlánoknak valójában van nyelvük, csak alulról, a járda szintjéről nem látszik.

Egyedül az nem ment át soha a kész hídon, aki megteremtette, gróf Széchenyi István. Clark Ádámhozhoz írt egyik levelében olvasható, hogy mennyire szerette volna megérni ezt a pillanatot: „Igen és igen bízom, hogy a Mindenható mindkettőnket megtart addig, amíg megláthatjuk nagy művünk létrejöttét.” Széchenyi nem láthatta készen élete nagy alkotását, viszont Clark Ádám egészen haláláig gyönyörködhetett művében, amelyért fő munkavezetője, James Teasdale és ő is két-kétezer aranyforint prémiumot kapott. A számára felajánlott magyar nemességet nem fogadta el, ősi skót nemességére hivatkozva, ám az I. Ferenc Józseftől ajándékba kapott dohányszelencéjét egész élete során nagy becsben tartotta. Clark temetésekor, 1866-ban a Lánchídon gyászlobogó lengett.

A Lánchíd fennállása során Budapest egyik legmeghatározóbb jelképévé vált, fotója a Budapestről vagy Magyarországról szóló bemutató anyagok szinte nélkülözhetetlen eleme. A Lánchidat több magyar pénzen is ábrázolták, legutóbb a 2009-ben megjelent 200 forintos érmén. A híd születését is feldolgozza a „Hídember” című történelmi film, mely a valaha készült egyik legnagyobb költségvetésű magyar film.

Képek: repulojegyutazas.hu, vilagutazo.blog.hu, toptravellists.net, skyscrapercity.com, owl.hu, hu.wikipedia.org, zjbrzezin.blogspot.com, branson.blog.so-net.ne.jp, hungarianspa.info

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.