Főoldal » Kék templom

Kék templom

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Harmadik hete írom a blogot, de még egyetlen egy templom sem szerepelt a bemutatottak listáján. Mától ez megváltozik, hiszen találtam egy kevésbé ismert gyöngyszemet, a pozsonyi Kék templomot vagy más nevén, az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot.

A millennium évtizedeiben Pozsony elsősorban kelet felé terjeszkedett, lényegében ekkor nőtt ki a Ferenc József császárról elnevezett városrész – a királyi katolikus főgimnáziummal (ma: Grössling Gimnázium), a templommal és a hozzá tartozó lelkészlakkal, melyek létrehozására az Apponyi Albert vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Lechner Ödönt kérte fel. A templom alapkőletételére 1909. augusztus 23-án került sorSzent Erzsébet születésének 700. évfordulója alkalmából. Az alapkőletétel dokumentumát Volker József gimnáziumi tanár bőrön készítette el, melyen középen Szent Erzsébetet ábrázolja, jobb oldalon a templom tervét, bal oldalon pedig a gimnáziumot, háttérben a koronázó templommal. A kép felirata: “Tedd le a kalapod, halandó, mivel Szent Föld az, amelyen állsz”. Továbbá Pozsony város és Magyarország címere is látható a dokumentumon. 1910. június 26-án ünnepélyes keretek között felállították a keresztet. Szapáry Ilona grófnő Franz Xaver Nagl bécsi érsektőlSzent Erzsébet ereklyéket kért, amelyeket Szent Kelemen pápa, Szent Vincencia, Szent Teodóra ereklyéivel együtt helyezték a főoltárba. 1913. október 11-én, nem sokkal Lechner halála előtt szentelték fel. E templom a magyaros modernséget és a hagyomány iránti tiszteletet ötvöző stílusirányzatnak, a magyar szecessziónak végsőkig letisztult alkotása, melyben a liturgikus tér hagyományoknak megfelelő kialakítása révén valósult meg a funkcionalizmus, kielégítve egyúttal az otthonosság, a célszerűség és reprezentatív megjelenítés hármas követelményét.

A templom 30, 94 méter hosszú, 10, 90 méter széles, egyhajós épület. A tornya hengeres, 36, 80 méter magas. Az utcai homlokzatait a fő- és az oldalbejáratot övező egy-egy, rózsaablak koronázta karéjos kapuív, az ablakok és a falfelület-díszítések, illetve a sarkot legömbölyítő henger alakú torony összhangja uralja. Ha szemünket a tornyon lentről felfelé vezetjük, láthatjuk, hogy a mozaikdíszek, a csillogó kőberakások a torony falfelületén is folytatódnak, egészen a toronysisakot megkoronázó Árpád-kori kettős keresztig. S persze, e mozgalmasság a Zsolnay-gyár kékes mázas cserepei és kékes színű mozaikcsík díszítései által uralt tetőzetre még inkább jellemző. A kék színű cserepeknek köszönhetően kapta a Kék templom elnevezést. A tetőbordákon kék majolika népies kakasmotívummal jelenik meg. Az ereszcsatorna bordázott, tartóvasai virágként, bimbóként és levélként hajolnak ki. A főkapu felett látjuk a Szent Erzsébetről készült olasz mozaikképet. A belső terébe lépve két oldalról X. Piusz pápa és I. Ferenc József császár emlékét két magyar nyelvű emléktábla örökíti meg. A bejárati szélvédő ajtók kevésbé díszesek, ez különösen jellemző a sekrestyeajtóra, amelynek keretének finom ívben lehajlított formája, lágyan domborodó béllete, annak indás ornamentikája, a halvány zöldeskék ajtószárnyak, kovácsoltvasként ható fekete alumíniumkilincse (a hozzá tartozó madárfej motívumos veretű zárral) külön értéke a templomnak.

Lechner terve alapján készült az örökmécses is, amely a szentély diadalívéről csüng le: láncait liliomos aranyozott korona ékesíti, maga a lámpa ezüstből és vörös üvegből készült. A vörös részek díszítésére az Árpád-házi címer alkotórészeit, a kettős keresztet, a négy folyót, oroszlánokat és szíveket használta fel a tervező-építész.

A mennyezet kék boltozata mintázott rózsákkal van teletűzdelve, bejárat feletti részén pedig 12 fehér csillag van (villanykörte-fény). A padsorok támlái alulról felfelé keskenyednek, rajtuk népies mézeskalács-, tulipán- és madárfejformákat látunk.

A főoltár oltárképét Tury Gyula festette, ezen Szent Erzsébetet ábrázolja, amint Wartburg vára alatt a szegényeknek ajándékot osztogat. A kép aranyozott keretét is Lechner tervezte. Lechner hat festményt helyezett el a templomban. A templomhajó ívében Isten Bárányát, a hajóba több Árpád-házi szent képét, melyeket Beszédes és Zsillefestők készítettek. A Lisieux-i Szent Teréz mellékoltáron egy fából készült polikrómozott Ülő Madonna dombormű van, melyen a Madonnát rózsákkal ábrázolják. A mellékoltár Rigele Alajos munkája. Eredetileg ezen oltár helyén állt Erzsébet királyné domborműve, amelyet azonban az első világháború után a csehek áthelyeztek a plébániára. Rigele készítette a Jézus Szíve szobrot, illetve Páduai Szent Antal szobrát is. A templom 1934-ig gimnáziumi templom volt. 1934. július 1-je óta önálló plébániaként működik. Szépségének köszönhetően a turisták is nagyon kedvelik.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.