Főoldal » Tadzs Mahal – az örök összetartozás jelképe

Tadzs Mahal – az örök összetartozás jelképe

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

India és a Tadzs Mahal – elválaszthatatlan fogalmak. Nincs ember, aki India említése hallatán először ne az örök szerelem csodás emlékművére gondolna. A világ csaknem valamennyi nagy műemléke egy-egy nép vallásos áhítatának vagy egy uralkodó hiúságának eredménye, de a Taj Mahal kivétel. Az örök szerelmet hirdeti az idők végezetéig.

A történet 1607-ben kezdődött, mikor Sáhdzsahán indiai trónörökös megismerkedett apja miniszterelnökének lányával, az akkor 14 esztendős Arjumand Banu Begammal. A gyönyörű és okos lány azonnal rabul ejtette az ifjú szívét. Jegyességük öt éven át tartott, majd az asztrológusok javaslatára 1612. május 10-én Sáhdzsahán feleségül vette szerelmét. A házasságkötés után az asszony nevét Mumtáz Mahalra változtatta, aminek jelentése: “a palota kiválasztottja”.

Az uralkodó a szokásokhoz híven több feleséggel és ágyassal rendelkezett, de szívében csak Mumtáz Mahal létezett. A szerelmes asszony 14 gyermekkel ajándékozta meg fenséges férjét. Boldogságuknak 1631-ben vége szakadt: az asszony a 15. gyermekük születésekor meghalt. A monda szerint ekkor azt kérte férjétől , hogy az többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és építtessen egy olyan sírt emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi és csodájára jár a világ.

Száhdzsahán császár szeretett felesége elvesztése után teljesen összeomlott. A tragédiát követően 8 napig ki sem jött lakosztályából, majd mikor végül megjelent a nyilvánosság előtt – teljesen megőszülve – országos gyászt rendelt el. Öltözékét egyszerű, fehér mohamedán ruhára cserélte és azonnal hozzáfogott a síremlék megépítéséhez.

Az építkezés 1632-ben a fővárosban, Agrában a Yamuna folyó partján kezdődött meg. A legenda szerint építészének, Ahmad Lahorinak feleségét megölette, hogy az kellően átérezze az ő rettenetes fájdalmát.

A fehér márvány mauzóleumi rész két éven belül el is készült, de a teljes épületegyüttes felépítésen mintegy húszezer munkás húsz esztendőn át dolgozott. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Lahorit megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=ZblinvBE1VI&feature=player_embedded#!

Taj Mahal sosem működött imádkozó-helyként, a körülötte elhelyezett minaretek csak díszítő elemek. A hófehér márványból készült épületet két vöröskő mecset fogja közre, ezek közül is csak az egyik, a nyugati felel meg rendeltetésének, a másik rossz irányba néz, pusztán a szimmetria megőrzésének érdekében készült. Légiesnek tűnő hófehér kupolája, sarkain őrt álló minaretjei, gazdag díszítése mind indiai mestermunka. A főkaput Korán-idézetek ékesítik, mint ahogy a hófehér márvány virágmotívumai.

Az uralkodó a messzi Rádzsasztánból hozatta a legszebb fehér márványt, ami az ég kék háttere előtt kétségkívül a létező legkifinomultabb építészeti hatást éri el. A hatást fokozza, hogy az építmény csaknem minden négyzetcentiméterét – kívül és belül egyaránt – valamilyen remekbeszabott, festett, faragott vagy berakásos, kalligrafikus, absztrakt vagy növényi díszítés borítja.

Összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak a külső és belső dekorációhoz: jáspist Pandzsábból, jáde-követ és hegyi kristályt Kínából, lapis lazulit és türkizt Tibetből, gyémántot Pannából, vörös karnéliát Arábiából, zafírt pedig Srí Lankáról vittek az építkezéshez és a díszítéshez. Az építési költségeket, ha átszámolnánk, közel százmilliárd forint lenne a számla végösszege.

Maga a sírhely egy 18 méter átmérőjű és 26 méter magas márvány mennybolt alatt nyugszik, de közvetlenül nem látható, óriási csipkefinomságú márványrács védi a kíváncsi szemek elől. A tér belső gazdagságát megsokszorozza a külső látvány: a sírhely előtti kertben lévő pompás szökőkutak visszfényében még légiesebbnek tűnik a márványköltemény.

Sáhdzsahán azonban dédelgetett magában még egy csodás álmot: a folyó másik partján fekete márványból megépítteti a saját mauzóleumát is, és a két síremléket – az örök összetartozás jeléül – egy híddal köti össze. Az uralkodó nem sokáig élvezhette a feleségének emelt síremléket, egyik feltörekvő fia ugyanis az Agrai Erődbe záratta, és az agg uralkodó itt lelte végül halálát. Arra azért ügyelt a fiú, hogy fogságából zavartalanul szemlélhesse a Yamuna folyó partján ékeskedő Tadzs Mahalt.

Halála után felesége mellé, a Tadzs Mahálba temették. A régészek 671 nevet találtak az iszlám műemlék homokkő falába faragva. Valószínű, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra néző északi oldalán találtak, a kőműveseké. A feliratok többsége arabul és perzsául van, de indiai és hindu írásjelek is megtalálhatók köztük. A Tadzs Mahal 1983 óta a világörökség része, évente több mint hárommillióan zarándokolnak el ide.

Tadzs Mahállal kapcsolatban mára már egy szokás is kialakult. Amikor az épület előtt elmegy egy házaspár, akkor a feleségnek meg kell kérdeznie a férjét, vajon szereti-e annyira, hogy a halála után egy ilyen síremléket emeltessen neki. A császár beteljesületlen álmát egy képzőművész valóra váltotta, 2005-ben a síremlék 350 éves évfordulójára elkészítette a nyolc méter magas, 60 tonna fekete homokból készülő fekete Taj Mahalt.

A Tadzs Mahal látványa napkeltekor és alkonyatkor a legszebb, ködös, párás reggeleken, a Jamuna folyó felől szemlélve szinte lebegni látszik a halott császárné palotája. Azonban akkor a leglenyűgözőbb, amikor a telihold fényében sejtelmesen ragyogni kezd a márvány. Ahogy a híres hindu költő, Rabindranath Tagore fogalmazott: “Könnycsepp az idő arcán”.

Fotók: www.utikalauz.hu, www.indiantravelagents.in, www.mabeats.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.