Főoldal » Tiszaparti „cseresznyeország”

Tiszaparti „cseresznyeország”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Bevallom, „ezer éve” nem jártam szülőfalumban. Pedig Nagykörű nem csak szimplán egy falu a sok közül, hiszen itt vagyon a „cseresznye hazája”. Már 100 éve! Magyarország cseresznyéskertje az áprilisi „Cseresznyevirág ünnep” után most hétvégén a „Nagy Cseresznyevásár”-ra várja vendégeit.

A falu képe emlékezetemben már a múlt homályába vész. Kilenc éves koromig éltem ott, csupán gyermekkori képek villanak fel haloványan. Nagyapámék tanyája (hentesüzletét, földjeit már „beadta” a közösbe) tehenekkel, birkákkal és sok-sok léggyel, a döngölt föld „padlójú” szoba az Árpád utcai házban, ahol naphosszat pöfögött a darálót hajtó traktor, az autómentes utcák, ahol még kerékpár is ritkán bukkant fel, a tiszaparti búcsú hangulata. A fekete szeder, amit az ártéri erdőben „legelésztünk”, na és persze az utcákat szegélyező cseresznyefák, ahonnan „szabadrablás” keretében csemegézhettünk. Vitaminhiányban nem szenvedtünk akkoriban, az egy biztos.

Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek.

A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett.

Petrovay György, a híres polihisztor volt az, aki az 1870-es évek során gyümölcsfa iskolát alapított a faluban, mellyel olyan hírnévre téve szert, hogy hamarosan az egész országból, de még külhonból is egyre több rendszeres vásárlója lett. Faiskolájában hamarosan több száz (!) féle cseresznye, alma, körte és egyéb gyümölcsfafajta csemetéit, dísznövényeket lehetett megvásárolni.

Nagykörűben található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A templomkertben újjáélesztett fajtagyűjtemény ma 77 cseresznyefajtát nevel, innen való a híres „77-es” nagykörűi cseresznyepálinka válogatott szemekből álló alapanyaga. A nagykörűi cseresznye védett márkanév, a régió hungarikuma.

Látnivalók:

Temploma már 1330-ban állt. A templomkertben található Magyarország legnagyobb cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.

Az Illés-kő, melynek története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.

Tájház, Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény

A faluban fellendülőben van a falusi turizmus, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. A környék igazi horgászparadicsom.

Éves programsorozatuk „Virágzástól befőzésig” címszó alatt fut és természetesen leginkább a cseresznye körül forog. Áprilisban volt a Cseresznyevirág-ünnep, most hétvégén (június 9-10) tartják a Nagy cseresznyevásárt, majd júliusban (20-22.-én) rendezik a Cseresznyefesztivált.

Ezen a hétvégén a cseresznye imádók komoly dilemma elé néznek, hiszen a nagykörűi rendezvénynek konkorenciája is akad. Június 8-10.-én rendezik ugyanis a Szomolyai cseresznyefesztivált, ahol a bükkaljai rövidszárú feketecseresznyével és az abból készült finomságokkal várják az oda érkezőket.

kép: programturizmus.hu, vallalkozoinegyed.hu, vendegvaro.hu, sikerado.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.